Gyémánt érdekességek

Drágakövek – Optikai sajátosságok

2015.06.29 14:34

Mi okozza színt?

Egy kőre a színe a legjellemzőbb, bár valójában ez csak egy, a sokféle optikai tulajdonság között. A drágakövek egyedi kristályszerkezete sajátságosan hat a fényre és meghatározza a kövek optikai tulajdonságait.

Itt a köveken áthaladó fény hatásait írjuk le, amik a fény visszaverődésének következményei.

Mi okozza színt?

A kövek színe attól függ, hogy milyen módon viselkednek a fehér fénnyel szemben. A fehér fény a szivárvány színeiből (a spektrum színeiből) épül fel, és amikor áthalad az ásványon, a spektrum színei közül egyesek elnyelődnek. Amelyek nem nyelődnek el, azok áthaladnak rajta vagy visszaverődnek, és ez adja a kövek színét. 

Valójában minden kőnek van egy egyedi szín „ujjlenyomata” (az abszorpciós spektruma), de ez csak spektroszkóppal látható. Szabad szemmel sok kő ugyanolyan színűnek tűnik.

Fényfelbontás prizmával                           

A fehér fény színeire bomlását diszperziónak nevezik. Ez adja a drágakövek ún. belső tüzét.

 

 

Allokróm drágakövek

Az allokróm (idegen színű kövek) színét nyomelemek vagy más szennyeződések okozzák, amelyek nem lényeges részei kémiai összetételüknek.

Például a korrund, ha tiszta, színtelen, de ha a benne lévő szennyeződések (többnyire fém-oxidok) vörösre színezik, akkor rubinnak, ha kék, zöld és sárga, akkor zafírnak és ha narancsrózsaszín, akkor padparadsanak nevezik. Az allokróm kövek gyakran képesek színüket megváltoztatni vagy mélyíteni.





Idiokróm drágakövek

Az idiokróm (saját színű) kövek színe a kémiai összetételük lényeges elemeitől származik.

Az idiokróm kövek általában egyszínűek vagy legalábbis csak szűk határok között változik a színük.

Például a peridot mindig zöld, mert a színe egyik fő alkotóelemétől, a vastól származik.





Többszínű kövek

Azokat a kristályokat, amelyeknek egyes részai különböző színűek, többszínűnek nevezik. Lehetnek két-, három-, vagy többféle színből felépülők.

A színek lehetnek egyenetlenül elosztva a kristályon belül, vagy a kristály növekedésének megfelelően, rétegesen.

A sokszínűséget talán legjobban a turmalinkristály nagyon sokféle változata mutatja, amelyen egyetlen kristályon belül 15 különböző szín vagy színárnyalat is előfordulhat.





Pleokorizmus

A kristályoknak azt a tulajdonságát, hogy különböző irányokból nézve más és más színűek, pleokorizmusnak nevezzük.

Az amorf- vagy a szabályos rendszerben kristályosodó kövek csak egyszínűek, a négyzetes (tetragonális), a hatszöges (hexagonális) vagy a trigonális rendszerű kövek kétféle színt mutatnak (dikroizmus), a rombos, monoklin vagy triklin kövek háromféle színűek (trikroizmus).






Törésmutató (TM)

Ha fénynyaláb esik csiszolt drágakő felületére, a fény egy része visszaverődik, nagy része áthalad rajta. Mivel a kő optikai sűrűsége eltér a levegőétől, a fény elhajlik az eredeti irányától (megtörik).

A fénytörés mértékét törésmutatónak (TM) nevezik, és a KT-sel (lásd lent) együtt segítik a kövek azonosítását.

 





Kettőstörés (KT)

Ha a szabályos ásványok pl. spinellt vizsgálunk refraktométerrel, ezek egyszeresen törik a fényt, egyetlen árnyékot adnak.

A kettőstörő ásványok, mint a turmalin két árnyékvonalat adnak, a kettő közötti legnagyobb különbség a „maximális kettőstörés” (MKT).




forrás: Cally Hall: Drágakövek