Gyémántbirodalom – bányászattól a fogyasztóig I. rész

Az ókori indiai birodalomban csak a tiszta, hibátlan, oktaéder formájú kristályt értékelték. Ez természetesen igen ritka volt akkor is, így a korabeli adatok szerint egy kb. 10ct-os kristály 37 kg arany (6 400 000 munkás teljes napi élelmezése) árát érte.

Megjegyzés

Mai árfolyamot nehéz megállapítani, mivel csak csiszolt kövek kerülnek kereskedelmi forgalomba, és nem tökéletes kristályból ugyanolyan csiszolt gyémántok készülnek, mint a tökéletes geometriai formával rendelkezőből.

A csiszolt kő árából visszaszámolva, tiszta és fehér kő esetén a nyerskő ára kb.100–130 000$ lehet. Ez a mai szociális színvonalnak megfelelően 200-400 000 ember napi élelmére elegendő Indiában, ahol kb. 0,3-0,5 $-t költenek fejenként naponta élelemre.

Másrészt a 37 kg arany mai árfolyamon kb. 340 000 $, ami háromszor akkora összeg, mint amibe a gyémánt kerül, vagyis a gyémánt nagyüzemi kitermelése miatt megváltozott az arany-gyémánt árfolyam.

A távol-keleti kereskedelem fellendülésével újra bekerül a gyémánt a kereskedelmi véráramba. A kereskedelmi központokban, a Távol-Keletről érkező hajók kikötőiben nyersgyémánt-kereskedelmi, majd később -feldolgozói központok is kialakulnak.

1500 körül Lisszabon a legnagyobb nyersgyémántpiac, de virágzásnak indul Antwerpen mint feldolgozó központ, majd a köré települt nyersgyémántpiac is.

1576-ban Anwerpent háborúban elpusztítják és a XVI. század végére Amszterdamba tevődik át ez a tevékenység. Majna-Frankfurt vidékére vándorolnak a menekült belga gyémánt-kézművesek és –kereskedők, ott centralizálódik az európai gyémántfeldolgozási ipar.

Forrás: Kakas Péter –  A gyémántról