Drágakövek, féldrágakövek

Drágakövek olyan ásványok, szerves vagy szervetlen anyagok, amelyek szépségük, ritkaságuk és bizonyos keménységük alapján megnyerték az emberek tetszését és megkülönböztető értékítéletét.

Féldrágakövek nem használatos kifejezés.

Szintetikus kövek valamely drágakő anyagának mesterségesen létrehozott reprodukciói.

Műtermékek olyan szintetikus anyagok, amelyeknek nincs természetes megfelelőjük, pl. fabulit (stroncium-titanát), YAG (ittrium-alumínium-gránát), YIG (ittrium-vas-gránát).

Rekonstruált kövek a természetes anyag porából vagy törmelékéből elő­állított drágakőutánzatok.

Utánzatok (imitációk) valamely drágakő idegen anyagokból (pl. üveg, műgyanta) előállított utánzatai, pl. üvegkövek, melyek kémiailag szilícium-dioxid és más oxidok (CaO, Na₂O, K₂O, PbO, Al₂O₃ stb.) olvasztásával állítanak elő. Spec. csoportja: dublettek, triplettek; két vagy három -azonos vagy nem azonos- anyagból összeillesztett kövek.

Természetes üvegek magmás szilikátolvadékok gyors lehűlése útján keletkezet üveges anyag (pl. obszidián).

A drágakövek szerkezeti, kristálytani, kémiai és fizikai tulajdonságaival, keletkezésükkel, megmunkálásukkal, a szintetikus kövekkel stb. foglalkozó tudomány a gemmológia. A drágakövek megmunkálásuk szerint a csiszoltak és vésettek lehetnek. A vésett drágakövek latin elnevezése gemmák. A gemmák rendszerint portrékat, mitológiai jeleneteket ábrázolnak. A vésés milyensége szerint két nagy csoportjuk van: a kámeák és az intagliók. A kámea domborműves ábrázolással díszített drágakő, vagyis az alakok kidomborodnak a háttérből. Az intaglió esetében a drágakő pereme magasabb az ábrázolásnál, vagyis az alkotás belevésődik az anyagba.