Érdekességek a gyöngyökről

• A legnagyobb ismert példány a Londonban, a South Kensington Múzeumban őrzött, körte alakú Hope gyöngy — hossza 50 mm, kerülete 83 mm, tömege 90 g.
  
  

• Az arab országokban jelenleg is szokás, hogy a balszerencse távoltartására kék gyöngyszem-talizmánt erősítenek a háziállatokra, a gyerekekre, a mennyasszonyokra, de még az autókra is.
  
  
• A modern gyöngytenyésztés megteremtőjének a japán Kokichi Mikimotót (1858–1954) tartják. Mikimoto és társai hosszas kutatással fejlesztette ki a gyöngytenyésztést, több évig kísérletezett azzal, hogy a kagylók héjait óvatosan felnyitotta, és apró tárgyakat helyezett el alattuk majd visszatette őket a vízbe, és várt, hogy gyöngyök képződjenek belőlük. Végül is 1893-ban sikerrel járt, ezt a történelem első olyan esetének tartják számon, amikor mesterségesen állítottak elő igazgyöngyöt. Megalapította a Mikimoto Pearl nevű vállalatát, ami a mai napig meghatározó szerepet tölt be a gyöngytenyésztésben.
  
  

Kokichi Mikimoto

• Régi korok emberei a gyöngyöket nemcsak díszként, hanem mágikus tulajdonságai miatt is hordták.
  
  
• A gyöngy ősidők óta a makulátlan tökéletesség szimbóluma, a legrégebben ismert ékkő, és évszázadokon át ezt tartották a legértékesebbnek.
  
  
• A rómaiak szemében a gyöngy misztikus erővel és gyógyító hatással bírt. Az asszonyok, hogy édes legyen az alvásuk, a párnájuk alá gyöngyöt tettek, és gyakran a ruháikba is varrtak egyet. A régi Rómában a gyöngy a társadalmi megbecsülést is jelképezte, ezért a gyöngyékszer viselése csak a társadalmi ranglétra bizonyos szintje fölött volt megengedett.  (Ez a fajta megkülönböztetés később a középkori Európában is megjelenik: a 13. és 14. században nem egy országban törvény szabályozta, hogy ki viselhet, és ki nem hordhat gyöngyöt. A tanároknak és az ügyvédeknek például tilos volt.)
  
  
• A természetes gyöngyök között nagyon ritka a tökéletes formájú és színű, ezért ezek nagyon drágák.
  
  
• Az első világháborút megelőző években a gyöngy volt az egyik legfontosabb státusszimbólum.
  
  
• Az ázsiai kultúrákban azonban nemcsak ékszerként viselték, hanem a szem-, szívpanaszok, valamint a lázzal járó betegségek gyógyítására is használták. Úgy vélték, hogy a gyöngy belső békét hoz a testben és a lélekben. Később Európában is sokan hittek benne, hogy a porrá zúzott gyöngy alkalmas a szív, a lélek és az elme problémáinak kúrálására.
  
  
• A mindenki számára elérhető gyöngy utánzatot Coco Chanel hozta divatba, tekla gyöngy néven.
  
  

Coco Chanel

• A gyöngy szót anyanyelvünk egyik legszebb szavaként tartják számon. Kosztolányi Dezső a legszebb tíz közé sorolta olyan szavakkal együtt, mint a láng, anya, ősz, szűz, kard, csók, vér, szív, sír.