Borostyán

A gyantaképződés egy védekezési mechanizmus gombafélék, rovarok ellen. Az említett időszakban több tűlevelű cédrus, ciprus és egyéb fenyő létezett, melyek gyantája alakulhatott borostyánná. Fajsúlya általában alig több egynél tehát sós vízben lebeg, így aztán lerakodási helyei között első helyen szerepel a tengerpart. Agyagos üledék, agyagpala, homokkő - lignites - barnaszenes rétegekkel jól konzerválja a borostyánt.

• Szerkezete: amorf
• Fénye: gyantafény
• Keletkezés módja: üledékes
• Kristályszerkezet: szerves, amorf
• Ásványtanilag: fosszilis gyanta
• Átlátszóság: átlátszótól az átlátszatlanig
• Porszín: fehér
• Előfordulás: Németország, Románia, Olaszország, Burma, Nagy-Britannia

Elnevezése
A borostyán elnevezés a német ’bernstein’ (égő kő) szóból ered. A dörzsöléssel való negatív elektromos töltésének köszönhetően görögül elektronnak nevezik.

Gyakran tartalmaz növényi vagy állati eredetű - biológiai - zárványokat és ezeket jól konzerválja. Mikor egy ilyen darabot nézünk, több tízmillió éves időutazásban lehet részünk. Lehetőség nyílt a tudomány fejlődésével és a borostyán biztosította zárványokkal választ találni, pl. arra, hogy a rovarféléknek miért is nem kellett nagy változáson átesni ahhoz, hogy év tízmilliókig fennmaradjanak.

Lelőhelyek

Másodlagos lelőhelyeken található leginkább: Arkansas, Kalifornia, Massachussetts, Alaszka, Montana, New Mexico, Oroszország, Lengyelország, Litvánia, Szicília, Kanada, Japán, Svédország, Dánia, Dominika, Görögország, Tanzánia, stb.

Színei
méz sárga, narancs, barna, vörös, zöld, kékes, fehér - egyesek szerint összefüggés lehet a gyanta fájával is. A szín nem stabil: hőre és az idő múlásával sötétedik.

Felhasználása

Már az őskorban is kedvelt anyag volt. Számos nyakék, apró szobor és dísztárgy került elő. Valószínűleg fizetőeszköz is volt. Az ókori Egyiptomban, Hellászban és Rómában is széles körben felhasználták. Görög filozófusok már ekkor feltételezték, hogy a borostyánkő fosszilizálódott gyanta, ez azonban csak az újkorban bizonyosodott be.
Napjainkban felhasználása kisebb méreteket ölt.
Ékkőként minden feldolgozási formájával találkozhatunk: gyöngy, kaboson, kámeák, faragványok. Borostyánból készült faragványokkal múzeum is létezik Litvániában.

Ezoteria
A sötét erők, a gonosz depresszió ellen véd. Az erkölcsösség köve. Gyógyszerként asztma, de fekete pestis ellen is használták.
 

Utánzatok
Leggyakrabban használt a kopál, üveg, celluloid, műanyag. A műanyagféléket az elektrosztatikusság kisebb mértéke ill. hevítésre a kámforszag elárulja, a borostyánnak hevítésre fehér füstje lesz ill. édeskés, égett fenyőre emlékeztető illat. A fajsúly is árulkodó lehet, a legtöbb utánzat jóval nagyobb fajsúlyú.

Az irodalomban Arisztotelész, Platón, Theofrasztusz írásaiban, Homérosz Odüsszeiájában is említik a borostyánt.
A borostyánt, mint drágakövet már 8-10 ezer éve használja az ember. A római birodalomban az észak aranyaként ismerték és évszázadokon át nem volt hozzáférhető csak a nemesség számára.

Kalinyingrád lenyűgöző borostyánszobáját, melyet a porosz király I. Frigyes készíttetett és  fia ajándékozott Nagy Péter orosz cárnak, és amely áldozatul esett a II. világháborúnak a világ 8-ik csodájaként is emlegetik. Hosszantartó újrakészítése után mára újra látható.