Topáz

Kristályszerkezet: rombos

Összetétel: alumínium-fluor-hidroxiszilikát

Keménység: 8

Fény: üvegfény

Igen különböző színben fordul elő a topáz:

a sötét aranysárga (néha sherry-topáznak is nevezik) és a rózsaszín a legértékesebb, de a kék és zöld kövek is népszerűek.

A természetes rózsaszínű ritka. A legtöbb rózsaszínű követ sárgából hőkezeléssel állítják elő. Sokszor a színtelen topázt besugárzással és hőkezeléssel különböző kék színűvé változtatják, ezek szabad szemmel gyakran megkülönböztethetetlenek az akvamarintól.

Sok topázban csepp alakú üregekben gázbuborék vagy nem elegyedő folyadékok vannak. Más zárványok – erek, hasadási nyomvonalak- is előfordulnak.

A prizmás topázkristályoknak jellegzetes rombusz alakú keresztmetszete van és a hosszukkal párhuzamosan barázdáltak.

Tökéletes hasadásúak.

A berillhez hasonlóan a topázok között is vannak átlátszatlan, drágakőnek nem alkalmas fajták:

piknit – tömött, szálas-rudas kifejlődésű változat

pirofizálit – földpátszerű, vaskos változat

Előfordulás:

A topáz vulkáni kőzetekben fordul elő: pegmatitokban és átalakult gránitokban. Hordalékokban is megtalálható, mint vízkoptatta kő.

Lelőhelyei: Brazília, USA, Srí Lanka, Burma, a volt SZU, Ausztrália, Tasmania, Pakisztán, Mexikó, Japán és Afrika.

Brazíliában, Pakisztánban és Oroszországban a rózsaszín topáz található.

Megjegyzés:

Azt gondolták, hogy a 17. században találta Braganza-gyémánt –amely a portugál koronát díszítette- a legnagyobb gyémánt, amit találtak (1640 karát). Ezt soha nem erősítették meg, és most úgy gondolják, hogy ez egy színtelen topáz.

A topáz szó valószínűleg a szanszkrit „tapas” szóból ered, ami tüzet jelent.

forrás: Cally Hall: Drágakövek, wikipédia