Nefrit

Kristályszerkezet: monoklin

Összetétel: kalcium-magnézium-vas-szilikát

Keménység: 6 ^½

Fény: zsírfény, gyöngyházfény

A nefrit egy féldrágakő, a kálciumban és magnéziumban gazdag amfibol egy változatának, az aktinolitnak finom szálú, össze-vissza kuszált szövődésű halmazata, tulajdonképpen tömött, rendkívül finoman szálas aktinolitpalának tekinthető.

Szabad szemmel szerkezete finoman szemcsésnek vagy tömöttnek látszik.

Egyike annak a két ásványnak, amit jáde néven ismernek (a másik a jadeit). A nefritnek a vele rokon jadeittel együtt fontos kultúrtörténeti szerepe van (lásd: nefrit-kérdés). Míg a nefrit áttetsző, különböző árnyalatú, zöld színű vagy szürkés (néha sárga, barna vagy fehér), csiszolva és simítva kissé zsíros tapintatú, addig a ritkább jadeitben a fekete, vörös, rózsaszín és lila színárnyalatok is előfordulnak. A nefrit nehezen faragható.

1863-ban állapították meg, hogy a nefrit nem azonos a jadevel. Szálas amfibolkristályok aggregátumaként jelenik meg, nagy szívós, mint az acél, innen ered a népszerűsége.

A nefrit előszőr faragott fegyverek, majd tárgyak alapanyaga.

A színe változik a vasban gazdag sötétzöldtől a magnéziumban gazdag krémszínűig.

A nefrid jade homogé színű, szemcsés vagy rostos.

Előfordulás:

Kínában a nefritet már több mint 2000 év óta faragják, bár eleinte a nyersanyagot valőszínűleg Turkesztánból (Ázsia középső része), késöbb Burmából importálták.

Egyéb lelőhelyei:

Szibéria (sötétzöld rögök gyakran fekete foltokkal), Oroszország (spenót színű kövek), és Kína.

A nefrit megtalálható Új-Zéland északi és déli szigetein különböző kőzetekben ( a 17. századtól faragták itt, a maorikat is beleértve és meresnek nevezték).

Ausztrália (fekete nefrit), USA, Kanada, Mexikó, Brazília, Tajvan, Zimbabwe (sötétzöld), Olaszország, Lengyelország, Németország és Svájc.  

Megjegyzés:

A nefrit összetéveszthető a bowenittel, lehet hamisítani összetett kövekkel vagy festéssel tökéletesíteni a színét.

forrás: Cally Hall: Drágakövek, wikipédia