A kagyló
Sokféle alakú és fajtájú kagyló létezik.
Kristályszerkezet: változó
Összetétel: Kalcium-karbonát
Keménység: 2 ½
Fény: tompa, üvegfény
Sokféle alakú és fajtájú kagyló létezik.
Készülhetnek belőle gyöngyök, gombok, ékszerek, interziák, késnyelek, burnótos szelencék és más dísztárgyak.
A rózsaszín és fehér kagylóhéjat szép kámeákká, bonyolult mintájúvá csiszolhatják, ugyanúgy, mint a fehér külsejű és aranybarna vagy narancsszínű belsejűeket.
A nagy gyöngyosztrigát (Pinctada maxima és P. margaritifera) és kúpcsigaféléket (Trochidae) értékelik irizáló gyöngyházfényükért.
A teknősbékapáncél nem a teknősbékától származik, hanem a cserepesteknős kemény páncéljától. A meleg, áttetsző aranysárga háttéren gazdag barnafoltos vagy láng alakú és mintázatú páncélt úgy dolgozzák fel, hogy felmelegítve ellapítják, lefaragják a szélét, majd fényezik és megfelelő alakra csiszolják.
Előfordulás
Pinctada osztriga Ausztrália északi részén, a kagylók az USA partjainál és Új-Zélandnál találhatók. A cserepesteknős Indonézia és Nyugat-India meleg vizeiben él.
Megjegyzés
A teknősbékapáncélt ma széleskörűen helyettesíthetik műanyagutánzatokkal.
![]() |
Tigriskaori kámea Ezt a keleti hölgyet úgy faragták, tigriskaori páncélba (Cypraea tigris), hogy a különböző színű rétegeket eltávolították, megteremtve a háttér és a minta színhatását. |
![]() |
Római kámea Ezt a kámeát a Cassidae madagascarensii héjába faragták úgy, hogy a felsőbb rétegeket lehámozva vésték be a részleteket. |
![]() ![]() |
Nyitható doboz A doboz tetején és alján látható a teknősbékapáncél különleges színe és mintája. Világosabb, átlátszó áttetsző és sötétebb átlátszatlan területek váltakoznak.
Ha felnagyítjuk, a természetes teknősbékapáncélon foltok láthatók, az utánzaton nem. |
forrás: Cally Hall: Drágakövek