Ékszersuli

A rubin

2015.07.31 14:10

A korund az oxidásványok közé tartozó ásványfaj. A vegyileg tiszta korund színtelen és áttetsző, de szennyeződések hatására elszíneződhet: vörös színű változata a rubin, kék változata a zafír, narancssárga változata pedig a padparadsa. A színtelen drágakőváltozata a leukozafír.

A korund az oxidásványok közé tartozó ásványfaj. A vegyileg tiszta korund színtelen és áttetsző, de szennyeződések hatására elszíneződhet: vörös színű változata a rubin, kék változata a zafír, narancssárga változata pedig a padparadsa. A színtelen drágakőváltozata a leukozafír.

 

A rubin

Kristályszerkezet: trigonális

Összetétel: alumínium-oxid

Keménység: 9

Fény: üvegfény

 

A rubin - a vörös drágakő minőségű korund – a legalkalmasabb drágaköves ékszerek készítésére.

A rubin vörös színárnyalatai – rózsaszíntől a bíborig vagy barnásvörösig – a kő króm és vastartalmától függnek.

A gyakori ikerkristályosodás következtében rideg, bár a rubin a gyémánt után a legkeményebb ásvány.

Kristályai hegyes vagy lapos végű, hatlapú prizmák, amelyek rétegesen növekedtek és a geológiai feltételektől függően alakultak ki a jelenlegi színváltozatok, sávok.

A rubint legtöbbnyire drágakőnek csiszolják, de kedveltek a lépcsős és vegyes csiszolású táblakövek is. Indiában a rubin csiszolásánál is azt tartják szem előtt, hogy a kő minél kevesebbet veszítsen súlyából, és emiatt sokszor elég szabálytalan alakot adnak neki.

 


Előfordulás

Világszerte előfordul vulkáni, metamorf kőzetekben, vagy vízkoptatta kövek formájában, hordalékokban.

A legszebb kövek Burmából származnak, a vörösbarna kövek fő forrása Thaiföld.

Afganisztánban, Pakisztánban és Vietnamban a fényes vörös köveket, Indiában, Észak-Karolinában (USA), Oroszországban, Ausztráliában és Norvégiában a sötét, sokszor majdnem átlátszatlan köveket találják.

 


Megjegyzés

1902-ben a francia Auguste Verneuil szintetikus rubinkristályt állított elő, úgy, hogy por alakú alumínium-oxidot és színezőanyagot lángkemencében megolvasztott.


Érdekességek


  • Híres nagy rubinok indiai fejedelmek kincseskamráiba, uralkodók koronakincsei közé és különböző múzeumokba kerültek. Különösen sok szép rubin van a perzsa sah birtokában. Sok régi híres kőről kiderült, hogy nem rubin, hanem spinell: III. Gusztáv svéd király galamb-tojásnagyságú híres köve pedig, amelyet II. Katalin orosz cárnőnek ajándékozott s így az orosz koronakincsek közé került, turmalinnak bizonyult. Sok szép rubin van a francia koronakincsek között, továbbá az American Museum of Natural History Morgan-gyűjteményében is, ahol többek közt egy 45 karátos burmai rubin látható.

  • A tiszta galambvérszínű, teljesen hibátlan, elsőrendű rubin már a múltban is a legértékesebb drágakő volt. A rubint nemcsak az ókorban becsülték nagyra, hanem a középkorban is: a karbunkulus bizonyosan a rubint is jelentette. A hinduk rater-nek nevezik s különösen kedvelik, úgy annyira, hogy a gazdagabbak egy-egy szép rubinpéldányért hihetetlenül nagy árat fizetnek, csakhogy megszerezhessék.

  • Az 1 karátnál kisebb kövek esetében az elsőrendű rubin értéke az ugyanolyan súlyú és szintén elsőrendű gyémánt értékének kétszerese. Mivel a rubin nagyobb kristályokban összehasonlíthatatlanul ritkább, mint a gyémánt - amennyiben a 3 karátos rubin már ritkaság, ennél nagyobbak pedig csak egyes példányokban ismeretesek -, a nagyobb kövek ára a gyémántéhoz viszonyítva nem kétszeres, hanem ennél jóval magasabb, így például egy 3 karátos rubin egy ugyanolyan gyémánt árának körülbelül 10-szerese.

  • Világosabb vagy túl sötét, kékes, ibolyás, sárga és barnás árnyalatú, továbbá egyenlőtlen színeloszlású, nem teljesen átlátszó, zavaros és foltos belsejű, vagy repedéses kövek aránytalanul olcsóbbak.


 




forrás: Cally Hall: Drágakövek, Wikipédia