Türkiz

Kristályszerkezet: triklin

Összetétel: víztartalmú réz-alumínium-foszfát

Keménység: 6

Fény: viaszfény, tompa

A türkiz (kallait) (hidratált réz-alumínium foszfát) réz-, alumínium- és foszfortartalmú triklin kristályrendszerű, a víztartalmú foszfátok csoportjába tartozó ásvány. Cseppkőszerű kérges képződményként, esetenként apró piramisos kristályokban jelenik meg. Hibásan türkisz néven is nevezik.

Kerekded, legömbölyített példányait gyakran ékszernek használják, különböző fémekbe befoglalva.

Egyike a legelső drágaköveknek, amelyet bányásztak.

Régóta értékesnek tartják égkéktől zöldig változó intenzív színe miatt, amely vas és réztartalmától függ.

A türkiz általában mikrokristályos, tömeges formában található, gyakran mint kéreg, telér vagy rög.

Átlátszatlan vagy félig áttetsző, könnyű és nagyon és nagyon rideg, kagylós törésű. Néha az anyaga porózus, ami miatt kifakul és törékeny ezért viasz-vagy gyantakezeléssel szebbé teszik.

Előfordulás

Az iráni égkék türkizt tartják számon, mint a legcsodálatosabbat, Tibetben egy zöldesebb változat található.

Mexikóban és az USA-ban található zöldes , sokkal porózusabb anyagú és gyorsabban kifakul.

További lelőhelyei: A volt SZU, Chile, Ausztrália, Turkesztán és Cornwall (Anglia).

Megjegyzés

Úgy gondolták, hogy a türkiz színváltozásával megvédi viselőjét a veszélyektől vagy a betegségektől. Hamisították howlittal, fosszilis csontokkal vagy fogakkal, mészkővel, kalcedonnal, üveggel és zománccal.

1972-ben Franciaországban Gilson készített türkizutánzatot.

forrás: Cally Hall: Drágakövek, wikipédia