Ékszersuli

Lápisz lazuli vagy lazúrkő (Lazurit)

2015.08.24 08:17

A lazúrkő felhasználása az ősi időkbe nyúlik vissza, és igen sokrétű

 

Elnevezése: lazavard, perzsa eredetű, és a középkorban került Európába arab közvetítéssel. A latin származású lápisz lazuli (=kék kő) nevet a középkorban kapta.

Színe: egészen a kékesfehértől majdnem a feketéskékig változhat. A jó minőségű lazúrkő erőteljes sötétkék (ultramarinkék) színű. A lapis lazuli szépségét az aranyló piritkristályok emelhetik. Ritka az olyan lapis, ami teljesen piritmentes. Ma főleg sok mészkövet tartalmazó, világosabb színű köveket bányásznak (ún. Chile-lapis). Mérsékelt hevítéssel a szín javul. A Chile-lapisokat festeni is szokták, különféle növényi anyagokkal, továbbá a fényhatás fokozására, lakkozni és viaszozni. Míg a természetes anyagokkal való kezelés nem minősül hamisításnak, a mesterséges anyagok (lakk, viasz stb.) alkalmazása igen.



A lazúrkő felhasználása az ősi időkbe nyúlik vissza, és igen sokrétű:
A perzsa birodalom csodálatos falfestésein két szín ragyog élénken; az arany és az ultramarinkék. Az előbbit vékony aranylemezek felvitelével, utóbbit általában kiváló minőségű ultramarinkék színű lapis lazuli porrátörése, majd gondos iszapolása útján nyerték. Később is ilyen festékanyagokat használtak, pl.: a Bécsi Képes Krónika, vagy a Korvinák miniatűrjeinek kékeihez is, egészen az 1800-as évekig. (csak az 1800-as évek eleje óta állítanak elő mesterséges úton ultramarinkék színt.)
Talán a legrégebbi feldolgozott lazúrkő Kr.e. 3500 tájáról került elő egy az Ur városában, Winckelmann által feltárt, király sírjából, ahol mozaikba alkalmazták. Kedvelt anyag volt mozaikokban a későbbi századokban is. A XVI-XIX. századokban kiváltképp elterjedt az un.: Római-mozaikokban, hasonlóképpen, mint a világhírű Taj-Mahal művészi kőmozaikjaiban. Talán e kőből a legmonumentálisabb alkotást II. Katalin cárnő készíttetette Szentpéterváron. Az Izsák templomot részben e kőből faragott oszlopok felhasználásával építették, valamint a főváros melletti Carszkoje Szelonak nevezetessége, az un. Lyon-terem, ahol lazúrkőből készült a falak padló menti borítása, a kandalló burkolata, az ajtókeretek, tükrök és a képkeretek
A szép kék színű lazúrkő, kedvelt ékköve volt már az ó- és a középkor emberinek is. Kisebb darabokból ékszerköveket készítettek. Pecsétgyűrűk, függelékek, amulettek, golyók, láncok sokasága maradt ránk. Az Ó-görögök és a rómaiak zafírnak nevezték. Plinius meg is említi, hogy: benne az aranyló pontocskák, mint éjszakai égen a csillagok, úgy ragyognak.
A nagyobb darabjaiból, önállóan megmunkálva használati tárgyakat készítetek. A Francia koronakincsek jegyzéke felsorol több szép műtárgyat is. Pl.: egy bárka formájú igen sok darabból álló ivókészletet, vázát, kardmarkolatot, stb. céljára, de csiszoltak belőle gyönyörű dísztárgyakat, használati tárgyakat is.
Napjainkban is megtartotta népszerűségét a lápisz lazuli. Hasonlóan az előbb leírtakhoz, a szép ultramarinkék lápisz, ma is kedvelt ékszerkő. Megjegyzendő, hogy finom vésési munkálatoknál (pl. címervésés) gyakori probléma a piritszemcsék kifordulása, ezzel nem kívánt „gödröt” hagyva maga után. Nagyobb darabjaiból ma is dísz, és használati tárgyak készülnek

Figyelem a viselésnél! Fontos tudnunk, hogy savakra, lúgokra, hőre nagyon érzékeny. Forró fürdőzés, takarítószerek, esetleg kézmosás, stb megváltoztathatják a kő színét!

 

 

 

Testre, lélekre és szellemre


A lazurit ( lapis lazuli, lazúrkő ) erősíti a szellemet, elősegíti a meditációt és a magunkba tekintést. Feloldja a korlátozó gondolkodási mintákat, tiszteletre tanít önmagunkkal és másokkal szemben.

A lazurit elmélyíti saját belső megérzéseinkbe és a rejtett érzelmekbe vetett bizalmat, harmóniát visz az emberek közötti kapcsolatokba.

Ez a gyönyörű, királykék alapon fénypontokként aranyló piritzárványokkal pettyezett lazúrkő a csillagos éjszkai égboltra emlékezteti az embert.

A lélekben a kozmoszban való védettség érzését kelti és fogékonnyá tesz a csillagok fénylő sugárzására és üzenetére.

 

 

 

 

Forrás:

http://www.dragakovesnok.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=199&Itemid=277

http://www.shp.hu/hpc/web.php?a=naturagyogynoveny&o=lazurit__lazurko_gQnv