Achát

Az achát a kalcedon egyik mikrokristályos vagy kriptokristályos változata. Szalagosan vagy sávosan elhelyezkedő, mikroszkopikus vagy nagyon apró kristályok alkotta tömeges halmazai oldatokból válnak ki. A szalagok és a sávok jellegzetes és tetszetős megjelenést kölcsönöznek az achátnak.

Tulajdonságai
Az achát (régebben használatos nevén agát) egy féldrágakő, különböző kvarcoknak réteges összetétele, az ipari megmunkálásra a legkeresettebb kalcedonfajta. Leggyakrabban üregekben alakul ki.

Kristályszerkezete trigonális, néha előfordul hexagonális-ként is.

Keménysége a Mohs-skálán 6–7, sűrűsége: 2,6. Jellemző rá a szalagos színezettség, mely nagyon szép.

Könnyen lehet mesterségesen színezni, és színeit felerősíteni.

Gyakori az achátgeoda. Változatos rajzának megfelelő különböző elnevezései: szalagos, csillagos, szivárvány-, felhőachát.

Felhasználás
Szelencéket, dísztárgyakat, ékszereket, csészéket köszörülnek belőle.

Lelőhelyei

Előfordulási helyei: Csehország, Kelet-India, Uruguay, Ausztria, Dél-Afrika, Németország, Olaszország, Mexikó, Kína, Egyesült Államok.

Fizikai-kémiai tulajdonságok

Az achát kémiai összetétele megegyezik a kvarcéval: szilícium-dioxid (SiO2), azaz kova. Fizikai szempontból viszont az eltérő kristályosodás eltérő tulajdonságokat eredményez: az achát kevésbé kemény, és kisebb sűrűségű, mint a kvarc, sőt törésmutatója is kisebb.

Képződése
Az achát szilíciumban gazdag hidrotermális oldatokból képződik, és magmás vagy üledékes kőzetek belsejében található. Az achátnak számtalan változata van, amelyek színükben vagy szennyezőanyag-tartalmukban különböznek egymástól. A mexikói tűzachát a vasoxidnak köszönhetően vörös alapon aranyszínűen irizál. A tájképachát természetes zárványai tájképszerű látványt nyújtanak. A mohaachátban a vas és a mangán jelenlétének köszönhetően ágszerű (dendrites) zárványok láthatók. Az erődachátban a csíkok szöget zárnak be, és olyan formát alkotnak, mint egy erőd alaprajza.

forrás: Wikipedia