Hematit

Szimmetriája: trigonális, vaskos vagy tömött gömbhalmaz tömegek, mikrokristályokban.

Keménysége: 6,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).

Hasadása: nincs.

Törése: kagylós vagy földes.

Színe: acélszürke, vasfekete vagy vörösbarna.

Fénye: félfémes, de kristályok felülete fémes.

Átlátszósága: vékony lemezei vörösen áttetszőek, egyébként opak.

A hematit (vörösvasérc) vastartalmú szabályos rendszerű oxidásvány. Trigonális és hexagonális rendszerben kristályosodik. A lemezes vagy táblás kristályok halmazokban, tömött mikrokristályos vagy vaskos tömeges, sokszor gömbhalmazos csoportokban fordulnak elő. A legfontosabb vasércek egyike.
Változatai: vascsillám, szpekularit.

Nevének eredete

Az elnevezés a görög haima (= vér) szóból ered. Az ékszerészek nevezték el így, mert csiszolás közben a hűtővizet megpirosítja és karca vérpiros nyomot hagy. Az '50-es években az Amerikai Egyesült Államokban hematitutánzatot készítettek szinterelt, sajtolt vasoxidból. Az utánzatot hemetine néven hozták forgalomba. Könnyű megkülönböztetni, mert a hamisítványt a mágnes vonzza, míg a hematitot nem. Fizikai tulajdonságai is mások: a hemetine sűrűsége és keménysége kisebb a hematiténál.

Keletkezése

Elszórtan megtalálhatjuk egyes likvidmagmás érctelepekben, illetve pegmatitokban. Keletkezik szkarnos folyamatokban, hidrotermásan, epimetamorfózis eredményeként és másodlagosan is – mindig olyankor, amikor az oxigén parciális nyomása nagy, a vízgőzé pedig kicsi. Több magmás kőzetben kőzetalkotó ásvány. A jobb minőségű vasércek közé tartozik. Fémes, vaskos tömegét ékszerként (bizsu) és dísztárgyként is használják jó megmunkálhatósága és polírozhatósága miatt. Az ezoteriában nagy jelentőséget tulajdonítanak neki.

  Dísztárgy hematitból

Gumós hematit

Forrás: wikipédia