Kristály-ásvány-kőzet

Kristály a természetben, emberi beavatkozás nélkül keletkező homogén – egynemű összetételű (legkisebb része is az egész kristállyal azonos összetételű). Olyan anyagi minőség, melynél a rövid és hosszú távú rend egyaránt jelen van az atomok szintjén, külső megnyilvánulása a sík lapokkal határolt mértani test.

Ásvány az a természetes eredetű, döntő részben szervetlen elem vagy vegyület, amely határozott belső szerkezettel, adott kémiailag homogén összetétellel és fizikai sajátsággal rendelkezik, néhány kivételtől eltérően szilárd halmazállapotú

Kőzet a bolygók szilárd anyagát alkotó, kémiailag heterogén, regionális elterjedésű ásványtársulás. Többnyire többféle ásvány alkotja. A keletkezés módja szerint magmás, üledékes és metamorf (átalakult) kőzeteket különböztetünk meg

A kémiában, az ásványtanban és az anyagtudományban a kristályoknak olyan szilárd halmazállapotú anyagokat neveznek, melyekben az atomok, molekulák vagy ionok szabályos rendben, a tér mindhárom irányában ismétlődő minta szerint helyezkednek el, külső megjelenési formája síklapokkal határolt mértani test. Az ásványok, fémek, szervetlen vegyületek nagy része kristályos alapú.

A szabályosságban esetleg előforduló hibák a kristály fizikai tulajdonságait akár jelentősen meg is változtathatják.

Egyesek a kristályoknak természetfeletti (pl. gyógyító) hatást tulajdonítanak. Maga a kristály szó az ókori görög κρύσταλλος (krüsztallosz) szóból ered. Szó szerint bármilyen megfagyott dologra utal, mint pl. a jégre. Egykor a szó kimondottan a kvarckristályt jelentette.

http://www.asvanytan.hu/data/asv/content/171-1-Alapismeretek.pdf

http://www.asvanytan.hu/content/143/dragakovek