Kristályok sajátságai 2

Kristályformák

A kristályokat általában síklapok határolják. Ezek a kristály növekedése során jönnek létre és az anyag szerkezetét, képződési viszonyait tükrözik. A kristályformákat alkotó lapok, élek, csúcsok – alakjuk, kristálytani tengelyekhez való elhelyezkedésük, illetve számuk szerint – az egyes kristályrendszerekre jellemző szimmetriaviszonyok által meghatározottak. A kristályformák görög neveket viselnek és alapvetően a lapok típusára és számára utalnak. A mindennapi életben is közismert forma a kocka (kristálytani neve hexaéder).

A leggyakrabban előforduló kristályformák a következők:

Egyszerű, nyílt formák: A nyílt formák lehetnek egy (prizma), vagy két  irányban nyíltak (véglap). Nyílt forma a kristályon egymagában nem lehet, csak más formával kombinálódva 

• Pedion: egyetlen lapból álló forma. Nincs egyetlen szimmetriaeleme sem.
• Véglap (pinakoid): olyan két lapból álló forma, ahol az egybevágó lapok párhuzamosak egymással. Szimmetriaeleme forgatási szimmetria (i), tükörsík (m) vagy digír (2).
• Dóma: két egymáshoz háztetőszerűen hajló lap a tükörsík (m) szerint tartozik össze.
• Szfenoid: ékszerűen hajló két lap a poláros digír (2) szerint tartozik össze.
• Prizmák: nyílt, több lapú formák, melyek lapjai egymással párhuzamos élekben metsződnek. Szimmetriaelemei gírek és tükörsíkok.
• Piramisok: nyílt, több lapú formák, melyek lapjai nem párhuzamosak egymással, hanem egy pontban (a csúcsban) találkoznak. Szimmetriaelemei gírek és tükörsíkok.

Zárt forma: 

• Dipiramis: Poláris szimmetriatengelyre merőlegesen a piramisoknál vízszintes tükörsík lép fel, egy alsó és egy felső piramis dipiramist alkot.

A kristályformák nem mindig kivehetőek, ezért a kristályosodás alakja szerint is lehet csoportosítani a kristályokat.

• Saját alakú
• Fenn-nőtt - valamely felültre tapadó, onnan kiinduló kristályosodásnál a felülettel érintkező kirástálylapok torzulnak, mivel ott nem fejlődik. Ez jellemző az üregkitöltő kristályosodásra
• Benn-nőtt - oldatból kiváló kristály, aminek minden részlete saját kristály alakú, mivel szabadon növekedhet minden irányban
• Egyirányban növekvők
  • oszlopos
  • rostos
  • tűs
  • pamacsszerű
• Két irányban növekvők
  • táblás
  • lemezes
  • pikkelyes
  • leveles
• Vázkristályos
• Fürtös-gömbös
• Bekérgezés
• Alacsony kristályosodási készségű - egyes ásványok kristályosodáskor szinte mindig befejezetlennek hatnak, egy részükben kristályosak, más részükben amorfak (példáulpirit)

 Néhány példa a fent említett kristályosodásokra:

fenn-nőtt

tűs

rostos

lemezes

Kristály, mint ékszer

Alapvetően minden drágakő és féldrágakő kristály. A kristályok, mint az ékszerkészítés kellékei, lehetnek természetesek és mesterségesek. Csillogásuk minden esetben a hölgyek figyelemfelkeltését szolgálja.

Mesterséges kristályok

Amennyiben mesterségesen előállított kerámiaipari "kristályról" beszélünk, annak a fő alapanyaga minden esetben a szilícium és az ólom valamilyen vegyülete. Minél nagyobb a kristályüveg ólomtartalma (ami akár a 30%-ot is elérheti), annál szebb a ragyogása, amit a csiszolás még kifejezettebbé tesz. Legtöbb esetben az üvegipari "kristályokat" színezetlenül, kézi vagy gépi csiszolással, szépen megmunkálva bocsátják a vásárlók elé, de előfordul színezésük is. A színezés sok cégnél természetes alapanyagokkal történik egy titkos recept alapján. Legtöbbször egy-egy fém oxidált változatát használhatják (rézoxid-zöld stb.). Hazánkban ma Ajkán készül ólomkristály üvegipari termék.

http://www.asvanytan.hu/data/asv/content/171-1-Alapismeretek.pdf

http://www.asvanytan.hu/content/143/dragakovek

https://hu.wikipedia.org/wiki/Krist%C3%A1ly

http://sag-hegy.hu/stones.php

http://asvanytan.nyf.hu/book/export/html/182

http://www.geology.uni-miskolc.hu/intezetpdf/asvkoz_02_2013.pdf