Ékszersuli

Az ásvány

2016.08.17 13:36

Mi az ásvány ?

 

Az ásványok természetes úton, a kémiai elemek kombinálódásával keletkezett (és ma is keletkező), szilárd halmazállapotú, és legtöbbször rendezett atomi felépítéssel rendelkező, más szóval kristályos vegyületek (ritkábban elemek).

Az ásványokat tehát néhány kivételtől eltekintve:

  • természetes úton történő képződés;
  • határozott kémiai összetétel;
  • hosszú távon rendezett atomi felépítés jellemzi.

Bárhol képződhetnek ásványok (kőzetek), ha gőzök, olvadékok lehűlnek, oldatok túltelítődnek, vagy más kémiai reakciók során az anyagi részecskék szilárd, döntően kristályos állapotba kerülnek.

A kristályosodás kristálycsírák képződésével indul meg. Ha az oldat vagy olvadék lehűlése lassú, úgy kevés, de nagy kristály képződik, amennyiben a lehűlés gyorsan megy végbe, a kristálycsíráknak nem lesz idejük növekedni és sok apróbb kristály képződik. Egy kristállyal legtöbbször sok más kristály növekszik párhuzamosan, így nem ritka, hogy nem marad hely a kristálylapok kifejlődéséhez. Ebben az esetben sok kristály szoros egymás melletti növekedéséből álló halmazok jönnek létre.

1) Meddig tartható természetes eredetűnek az anyag?

Az erősen korlátozott meghatározás szerint az ásványok földtani folyamatok során keletkeztek (és keletkeznek). Ebbe még beleférnek a jelenkori földtani folyamatok, például jelenlegi vulkáni működés során képződő vegyületek. Nehezebb a helyzet, ha olyan környezetben képződik egy vegyület, melybe az ember már beavatkozott. Ilyenek például a bányászati tevékenység során létrejött meddőhányók, bányavágatok, külfejtések.

Az ilyen környezetben képződött vegyületek is ásványnak tarthatók, amennyiben nem tartalmaznak a helytől merőben idegen, – például az ember által odaszállított – anyagokat.  Egyértelműen nem tarthatók ásványnak az ember által előállított vegyületek. Ezeket megkülönböztetésül szintetikus (mesterséges) anyagoknak nevezzük.

2) Meddig tartható határozott kémiai összetételűnek az anyag?

Ez a kérdés csak azért vetődik föl, mert a természetben képződő vegyületek a tapasztalatok szerint elég változó kémiai összetételűek, hiszen nem laboratóriumi úton képződnek.

Például nincs a természetben olyan galenit, melyben más kémiai elemeket ne lehetne kimutatni. Olyannyira, hogy a galenit nemcsak az ólom, hanem az ezüstnek is egyik fontos ásványa (az ezüst előszeretettel jelenik meg a galenitben).

 

3) Meddig tartható kristályosnak az anyag?

Hosszú ideig úgy tartották, hogy vannak a rendezett szerkezetű (kristályos) és a rendezetlen szerkezetű (amorf) anyagok. A kristályos anyagokra jellemző, hogy ha a növekedésük során lehetőségük adódik rá, síklapokkal határolt, jellegzetes alakkal (idegen szóval morfológiával) rendelkező kristályok formájában jelennek meg. Az amorf (morfológia nélküli) anyagok sajátjának azt gondolták, hogy nem képesek ugyanerre, csak alaktalan tömegekben jelennek meg.

Ez ugyan igaz, de atomi léptékben vizsgálva az anyagokat kiderült, hogy a két véglet (kristályos – nem kristályos vagy amorf) között szinte minden átmenet lehetséges. Ezért használjuk ma inkább a hosszú távon- és a rövid távon rendezett szerkezetű anyagok megnevezéseket.

Fentieket alapul véve az ásványok a kémiai összetételükkel és a kristályszerkezetükkel egyértelműen meghatározhatók.

 

HTTP://WWW.TANKONYVTAR.HU/HU/TARTALOM/TAMOP425/0033_SCORM_MFFAT6101/SCO_03_01.HTM