Ékszersuli

Ásványok tulajdonságai

2016.09.09 13:47

Nézzük meg, hogy pontosan milyen tulajdonságok alapán különíthetőek el az ásványok..


Ásványok tulajdonságai

 

1.) Kristályforma

Mikor a kristályok belső rendje a növekedés során a külső alakban is szabadon tükröződik, saját alakú (idiomorf) kristályok jönnek létre. Ezek részarányos testek, felismerhető a szimmetria, ami alapján a hét kristályrendszer egyikébe sorolható. De torzulások miatt egy faj saját alakú kristályai is eltérhetnek egymástól.

 

2.) Fény

Nem fémesen és fémesen fénylő ásványokat különítünk el. Az előbbiek mind átlátszóak, áttetszőek, erősen vagy kevésbé erősen fénylők is vannak köztük. Van a gyenge üvegfény, erős gyémántfény, zsírfény. A félig fémes fény hasonló a fémeshez, de átlátszó ásványok mutatják. A fémesen fénylők opakok (átlátszatlanok), lapjaik gyakran erősen tükröznek.

 

3.) Kristályhalmazok alakja

Ha nincs elég hely saját alak kialakulásához, a sok kristályból álló együttest kristályhalmaznak hívjuk. Alakja jellemző lehet az ásványra.

4.) Keménység

Karcolással határozzuk meg, a Mohs-skálán ábrázoljuk 1-10-ig gyakori ásványokkal, az 1. a legpuhább.

10 gyémánt

9 korund

8 topáz

7 kvarc

6 földpát (üveggel még karcolható)

5 apatit (késsel még karcolható)

4 fluorit

3 kalcit

2 gipsz (körömmel még karcolható)

1 talk



Egy ásványt úgy tudunk elhelyezni a skálán, hogy mit karcolhatunk vele, ill. őt mi karcolja (próbatestkészlet: a skála 10 ásványából áll). Ha két ásvány közé esik az értéke, pl. 4,5-ként jelöljük. A skála nem lineáris és nem folytonos. A karcolást friss hasítási felületen kell végezni. A finom kristályokból álló halmazok  általában kisebb keménységűek, mint az egykristályok.

 


   

5.) Szín

Monokromatikus: egy hullámhosszt ver vissza (egyszínű)

Polikromatikus: többet is visszaver (színeket nem tudjuk megkülönböztetni)

Saját színű (idiokromás): színe jellemző a vegyületre, pl. malachit

Idegen színű (allokromás): színtelen anyag, a színét az ideális kémiai összetételtől, kristályszerkezettől való eltérés okoz. Pl. korund krómmal rubin, berill krómmal smaragd lesz. Ezért azonosításra a karcszínt használjuk.

Oka lehet rácshiba (itt a kötések gyengébbek, a fény meg tudja rezegtetni a kötéseket, pl. füstkvarc), kémiai helyettesítések (bizonyos helyettesítésekkel úgy torzul a rács, hogy a kötések elnyelnek fényt, pl. ametiszt, citrin), zárványok (hibátlan kristályba másik kristályos fázis van, ezek színesek és a kristályt is színezik).

A saját szín nagyon intenzív, a karcolás és a karcszín is megegyezik vele, kisebb szemcsénél sem halványul.

Az idegen szín kevésbé intenzív, kisebb szemcsénél halványabb, porcelánon végighúzva látszik az ásvány saját színe. Ha halványabb vagy színtelen, az ásvány idegen színű.

6.) Karcszín

Finom, érdes felületen végighúzva az ásványt, a kristályok olyan kicsik, hogy a saját színt mutatják. Így el lehet különíteni az egyébként fekete magnetitet (fekete), hematitot (vörös) és goethitet (barna).

7.) Lumineszcencia

Gerjesztésekkel kiváltott fényjelenségek összefoglaló neve. Pl. a fluoreszcencia: némelyik ásványnál a gyors felismerést segíti (scheelit). Általában UV fénnyel gerjesztik.

8.) Átlátszóság

A fényt mennyire ereszti át: 2 csoport: 1. opak (semennyire); 2. sötét (vékony rétegben átlátszó), áttetsző (fény átszűrődik, de nem látszik tisztán), átlátszó. A 2. csoport mind elnyel valamennyi fényt, a vastagságától függ, mennyire látszik át.

Opak: pl. bizonyos terméselemek (fémek): vizsgálat csak visszavert fényben lehet.

Sötét: pl. fekete ásványok, 30 μm vékony csiszolata átlátszó, vizsgálat áteső fényben.

9.) Hasadás - Törés

Hasadás az, ha mechanikai hatással előállított töredéken síklapok jelennek meg. Gyenge kötések mentén válik el, a hosszú távú rend miatt lehet síklap a felület. A keménység és hasadás között nincs közvetlen összefüggés. A gyémántban a kovalens kötések némelyike egymáshoz képest gyengébb, ezek egy síkban vannak. A hasadás fokozatai: tökéletes (csillám, grafit), igen jó (barit), jó (piroxén, amfibol), tökéletlen (nefelin).

Ha nem hasad, akkor törik. Ez lehet egyenetlen (kalkopirit), kagylós (opál), stb.

10.) Álalak

Ha egy ásványfaj a megváltozott fizikai, kémiai körülményekre átalakul más ásvánnyá, de megőrzi az eredeti alakját, akkor álalak jön létre.

11.) Ikresedés

Némely ásványra jellemző, hogy több kristálya meghatározott szabályossággal összenő.

 

HTTP://WWW.TANKONYVTAR.HU/HU/TARTALOM/TAMOP425/0033_SCORM_MFFAT6101/SCO_03_01.HTM