Gyémántok jelenlétét jelzi egy ritka növényfaj

A Floridai Nemzetközi Egyetem kutatói egy olyan pálmaszerű, tüskés növényfajt azonosítottak Libériában, amely minden jel szerint csak olyan helyeken nő, ahol a felszínhez közel nagy mennyiségű kimberlit található. Mivel a Föld elsődleges gyémántlelőhelyei szinte kizárólag ehhez a magmás kőzettípushoz kapcsolódnak, a növény a jövőben fontos szerepet kaphat a föld alatt rejtőző gyémántok fellelésében.

A geológusok és a bányászok régóta tudják, hogy bizonyos növények kiváló indikátorai a mélyben rejtőző kőzeteknek, és az ezek által hordozott érceknek. A Skandináviában elterjedt havasi kakukkszegfű (Lychnis alpina) és az árvacsalánfélék közé tartozó, afrikai Haumaniastrum katangense például rendszerint rézben gazdag talajon nő, mivel mindkét faj rendkívül jól bírja az érctelérekből a talajba oldódó fém jelenlétét.

A csavarpálmák közé tartozó Pandanus candelabrum azonban az első olyan növény, amely a kimberlit jelenlétét jelzi a talajban, mondja Stephen Haggerty, a kutatás vezetője. A szakértő a már említett Floridai Nemzetközi Egyetem kutatója, és a Youssef Diamond Mining Company munkatársa, utóbbi cégnek pedig komoly gyémántbányászati érdekeltségei vannak Líbiában. Haggerty úgy véli, hogy a növény a kimberlites talajra specializálódott, amely magnéziumban, káliumban és foszforban különösen gazdag, vagyis olyan, mint egy magas minőségű műtrágya.

A gyémántok több száz kilométerre a Föld felszíne alatt, nagy nyomáson és magas hőmérsékleten szénből keletkeznek. A drágakövek aztán a nagy erejű kitörések révén kerülnek a felszínre, és az ezek során képződő kimberlitkürtők falaiba ágyazódva lelhetők fel. Ezek a kürtők nagyon ritkák, mindössze 6000 ismert belőlük világszerte, ezek közül 600-ban találtak gyémántokat, és mindössze 60 számít kellően gazdag lelőhelynek ahhoz, hogy megéri bányászni. A folyók üledékébe is ezen kürtők erodálódott rétegeiből kerülnek át a gyémántok, vagyis a vizekből mosással és válogatással előkerülő drágakövek szintén kimberlites eredetűek. A kürtők azonosítását azonban sokszor megnehezíti a felszíni növényvilág, az esőerdők aljnövényzetében ugyanis szinte lehetetlen hatékony geológiai vizsgálatokat végezni.

Haggerty a hetvenes évek óta dolgozik Libériában, és az utóbbi évek során az ország északnyugati területeire koncentrált, ahol kimberlit után kutatva mintákat vett a mocsaras talaj különböző területeiről. 2013-ban ezzel a módszerrel rá is akadt egy 500 méter hosszú, 50 méter széles kürtőre, amelyből eddig négy gyémánt került felszínre. Ami még lényegesebb, a szakértő a vizsgálat során észrevette, hogy a növényzet egyik faja mintha kizárólag a kürtő fölötti területen nőne.

A Kanada északi részén található Ekati Gyémántbánya területén eddig összesen 156 kimberlitkürtőt azonosítottakA Kanada északi részén található Ekati Gyémántbánya területén eddig összesen 156 kimberlitkürtőt azonosítottak

A növényt botanikusok segítségével azonosította, és kiderült, hogy a csavarpálmák egyik képviselőjéről van szó, amelyek Kameruntól Szenegálig számtalan régióban megtalálhatóak, ez a konkrét faj azonban rendkívül ritkának számít. Haggerty ezt követően megvizsgált egy másik ismert, 50 kilométerre található kimberlitkürtőt is, és ott is rátalált a növényre, amely sehol másutt nem nő a környéken.

Haggerty a továbbiakban alaposabban kívánja tanulmányozni, hogyan profitál a növény kürtők fölötti, műtrágyaszerű talajból, és persze azt is ki akarja deríteni, hogy tényleg kizárólag kimberlites talajon nő-e a kérdéses csavarpálma. Elképzelhető, hogy a növény közeli rokonai révén más földrészeken is leegyszerűsödhet a kürtők azonosítása, ami különösen jó hír lenne az esőerdőkben gyémánt után kutatók számára. A kürtők óriási gazdasági jelentőséggel bírnak, és mivel általában nagyon kis kiterjedésű területekről van szó, bányászatuk nem károsítja különösebben a környezetet. Kiaknázásuk sokkal kisebb ökológiai következményekkel jár, mint például egy rézbánya működtetése.

Pandanus candelabrum

forrás: http://ipon.hu/hir/gyemantok_jelenletet_jelzi_egy_ritka_novenyfaj/33487